Egy lehetséges szerelem idézet:

,,Szilaj gyönyörnek vége is szilaj,

lázába pusztul el, mint tűz és lőpor,


mely csólodzva hal meg:lásd,a

méz is csömörletes, mihelyt túlontúl édes."




/William Shakespeare/































2011. január 25., kedd

4. fejezet a leleplezés ízelitő

Edward szemszög:


-Tudom kivagy.mondtam
-Igen,én is Bella Swan.Mondta elpirulva.
-Bella ne hazudj!!!
-De hát nem hazudok ez az igazság.
-Miért tagadod hogy Marie Swan vagy?
-És ha az lenne az igazság mégis mi közöd van hozzá?
-Igenis sok.
-Sorold.
-Szeretlek.Nem tudtam mást mondani mint az igazat.
Láttam rajta hogy elgondolkodót.Majd hirtelen kirohant a szobámból.Nem tudtam mit csináljak ha most engedem elmenni akkor nem látom soha többé.Utána rohantam emberi tempóban.
-Bella várj!!Bella,Bella.
De már nem volt ott.Gyorsan beültem a  Volvómba.Elindultam Bella háza felé.
Kopogtam.


Bella szemszög:

Tudom ki vagy! mondta Edward.
Először azt hittem hogy viccel de láttam rajta hogy nem.És mi van ha tudja hogy én vagyok Marie Swan?
Mit csináljak? akkor megint bujdoshatok a paparazzók elöl.
-Igen én is Bella Swan. mondtam kissé elpirulva.
-Bella ne hazudj!
-De hát nem hazudok ez az igazság.
-Miért tagadod hogy Marie Swan vagy?
-És ha az lenne az igazság mégis mi közöd van hozzá?
-Igenis sok.
-Sorold.
-Szeretlek.
Nem tudtam mit felelni rá inkább kirohantam gyorsan a szobából.Beültem a kocsimba és haza hajtottam .
Alig értem haza valaki kopogtatót az ajtón.
Kinyitottam és ott állt ő.
.Mégis mit akarsz? kérdeztem.
-Beszélnünk kell.
-Ugyan már nekünk nincs miről beszélni.
-Bella nekem is van egy titkom ha beengedsz elmesélem.De meg kell ígérned hogy te is mindent elmesélsz.Ígéred?
Egy kicsit haboztam de végül elfogadta valami azt súgta hogy ezt tudnom kell.
Leültünk a kanapéra.Én kezdtem a mesélést mindent részletesen elmeséltem neki hogy miért jöttem ide az isten háta mögé.Megígértetem vele hogy ne mondja el senkinek a titkomat.

-Oké most te jössz.sürgettem.
Ígérd meg hogy hiszel nekem és nem nevetsz ki mert amit mondani fogok halálosan komoly engem és a családomat is érinti!
-Nos én 1901-ben születtem Chicagóban a nevem Edward Anthony Mason volt.
1918-ban Carslie talált rám éppen spanyolnáthában haldokoltam.
Már csak úgy tudott megmentini hogy vámpírá változtatot.
-Hogy mi vámpíra vagyis te vámpír vagy?szakadtam ki hisztérikus nevetésbe.
-Megígérted hogy nem nevetsz ki





2011. január 10., hétfő

3.fejezet titkok

Bella szemszög:


El sem hiszem hiszem hogy Edward ott hagyott.-háborogva magamban.Az utolsó órám tesi volt ahol éppen kosaraztunk és én egymás után kétszer fejbe dobtam egy Tyler nevű gyereket.Aki mondhatni helyes volt de Edward persze sokkal jobban nézet ki.Amikor végre vége lett a tesinek sietem átöltözni minél előbb otthon akartam lenni.Beültem a kocsimba de folyton Edwardra gondoltam nem tudtam elhessegetni a gondolataimat.Amint beértem a házba megcsörrent a telefonom el sem tudtam képzelni hogy kikereshet hiszen senki sem tudhatta hogy ki vagyok és hogy itt vagyok.Most meg mint csináljak?gondolkodtam magamban.Valami azt súgta hogy vegyem fel így is tetem leesett az állam Edward volt az:
-Szia Edward vagyok.
-Hello
-Nem lenne kedved átjönni hozzánk?kérdezte.  Én megmondom magamban mi? Átmenni hozzájuk hiszen még azt sem tudom hogy hol laknak.
-Szívesen átmegyek hozzátok de elmondanád merre laktok?
-Persze hogy elmagyarázom.Aztán elkezdte mondani.
-Oké  egy óra múlva ott vagyok.
-Rendben.szia
-Szia.
Jézusom meg hívott hozzájuk de mit vegyek fel?Felrohantam a szobámba és gyorson kerestem egy piros topot hozzá egy fehér gatyát.Tökéletes gondoltam.Azzal elindultam Edwardékhoz.
Egy erdei ösvényre értem azt gondoltam hogy rossz úton indultam el de akkor megláttam a hatalmas házat.OMG gondoltam magamban ekkora házat még soha sem láttam.Maj megjelent az ajtóban egy kicsi barna hajú lány.A nyakamba  ugrott:
-Szia Alice vagyok.
-Szia Bella.
-Már nagyon vártunk gyere meg mutatom a házat.És elkezdet huzni a ház felé.Beléptünk az üüveg ajtón és egy hatalmas világos helyiségben találtam magam.Ott álltak mind a heten egy zongora mellet.
-Sziasztok.mondtam félénken.
-Szia a nevem Carslie.lépet felém.
-Bella Swan örülök hogy megismerhettem.
-Nyogdtan tegezödjünk.
-Rendben.
Majd egy gesztenye barna hajú nő lépet felém olyan kecsesen mozgot hogy szinte táncolt.
-A neven Esme Cullen.
-Örvendek. majd megölelet.
És sorba jöttek a többiék Rosalie a szépség,Emmet a nagy darab vicces majd Jasper  a többieket pedig már ismertem.
-Szia Bella.mondta Ő.
-Hello.
-Gyere menjünk fel a szobámba.
-Oké.
Felérve a szobájába vagy ezer CD volt.
Beszélnünk kell. kezdte.
Tudom ki vagy....

2011. január 6., csütörtök

2. fejezet part 2

Bella szemszög:


Amikor elkezdet hozzám beszélni mintha csengők szólaltak volna meg.És az illata mint  a napsütés még sosem éreztem ilyent mint most.A szeme alatt lilás karikák voltak a szeme pedig smaragd zöld volt egyszerűen gyönyörű.

-Helló a nevem Edward Cullen.
-Szia Mar...Bella Swan.Basszus erre figyelnem mert még a végén én buktatom le magam!
-Ha gondolod segítek eligazodni a suliban.
-Oh, az jó lenne kössz.
-Milyen órád lesz?
-Biológia.-mondtam
-Nekem is menjünk!Azzal elindultunk a hosszú folyosón egy ideig magamon éreztem a tekintetét majd megszólalt:
-Mintha már láttalak volna valahol nem találkoztunk már?Köpni-nyelni nem tudtam remélem nem jött rá mert akkor minden kezdődik elölről.
-Nem biztosan nem arra emlékeztem volna.
Majd beléptünk a biológia terembe nagy szerencsémre csak mellette volt szabad hely.Egész órán mintha küzködődt volna valamivel. Majd mikor az órának vége lett se szó se beszéd felpattant majd eltűnt.Pasik gondoltam de azért bántott a dolog.
Edward szemszög:
Nem hiszem el hogy nincs elég önuralmam távol tartani magam tőle.Hiszen ő csak egy emberi lény mit árthat nekem?
Meg kell ezt a dolgot beszélnem Carslie-val mert nem  akarok bajt hozni a családomra.Azzal beültem a kocsimba és elindultam haza felé egész végig csak Bella  járt a fejem be.Amint közel értem a házhoz hallottam kobold kishúgom idegesítő kérdéseit mintha nem tudná hogy mi történt.Az ajtón beérve rögtön lebombázót a kérdéseivel.
-Nah, tetszett Bella?Miről beszéltetek?
-Alice mintha még nem tudnád.Boci szemekkel nézett rám,
-Csak a te szádból hallani akartam.
-Várjunk csak te láttad hogy mi fog történni vele?Hüledeztem.
-Hát persze tudod jövőbelátás.
-Nem úgy értetem én nem hallottam a gondolatait.
-O értem.mondta húgom.
-Mond Edward miért nem hívod át Bellát?
-Mert nem tudnék uralkodni magamon.vallottam be.
-De hívd csak át nem fog történni semmi láttam.
-Talán. mondtam.Azzal  elindultam a szobámba aludni ez is a mi fajtánk különlegesége hogy csak akkor tudnak aludni ha  akarnak.És én most akartam.Belláról álmodtam amint lehúzz magáról egy barna parókát és alata szőke haj van így pont úgy nézet ki mint Marie Swan.Jézusom ébredtem fel Bella Marie Swan.........